Ünnepeink
A Római Katolikus Egyházban a mai napon (január 6-ához legközelebb eső vasárnap) ünnepeljük a Vízkereszt ünnepét, melyet szokás még a Háromkirályok Ünnepének, vagy Epifániának nevezni. Ezen ünnepen az Egyház három különböző történést ünnepel: Jézus megkeresztelkedését (Mt 3,13-17), a háromkirályok látogatását (Mt 2,1-12), és Jézus isteni erejének kinyílvánitását (Jn 2,1.12).
Magával a Vízkereszt ünnepével és a történetekkel nem szeretnék most foglalkozni, mivel ezekkel kapcsolatban a kedves olvasó könnyen találhat információkat az interneten. Amiről szólni szeretnék néhány szót, az az a kérdéskör, hogy miért is imádkoznak a katolikusok Szűz Máriához, vagy más Szentekhez. Természetesen nem véletlenül írok erről a mai napon, ugyanis az út, ahol a választ keressük, szervesen kapcsolódik a fent említett történések egyikéhez, a kánai mennyegzőhöz.
A kánai mennyegző történetetét szinte mindenki ismeri. Jézus, Mária és Jézus tanítványai hivatalosak voltak Kánába egy mennyegzőre. Mária észreveszi, hogy fogytán van a bor és megemlíti ezt Jézusnak. Jézus erre a következőt válaszolja:
"Mit akarsz tőlem, asszony! Még nem jött el az én órám." (Jn 2,4)
Az a kifejezés, melyet úgy fordítunk, hogy "mit akarsz tőlem, asszony" még ma is használatos az arab nyelvben és azóta sem jelent mást, mint egy kérés udvarias visszautasítását. Jézus visszautasítja Mária kérését, mert csakis azt szándékozik tenni a Földön, amit az Atya, vagy Ő maga szeretne. A Szentírásban többször is találkozunk olyan szituációval, amikor Jézust csodatettekre szólítják fel, Ő mégsem teszi meg (Mt 27,40; Lk 23,6-12, ...), mert az nem egyezik sem az Atya, sem pedig az Ő akaratával.
A kánai mennyegző történetében Mária valami olyasmit kérhetett Jézustól, ami valószínűleg nem egyezett az Atya akaratával, de nem is volt ellenére. Jézus válasza, miszerint még nem jött el az Ő órája azt fejezi ki, hogy az Atya még nem szólította tettekre. Ennek ellenére Jézus fontosnak tartja anyja kérését és első isteni erejéből fakadó tettével egy - az Atyához nem mérhető - személy kérésének tesz eleget. A történet ezen momentuma győz meg maradéktalanul arról, hogy a háromszemélyű Egyisten személyesen szeret engem és nem akarja az embert semmiféle merev korlátok közé zárni (és ezt értsd jól!). Igenis fontosak vagyunk számára; méghozzá minden egyes személy a maga személyiségével.
Hogy hogy jön a képbe a katolikusok Mária felé fordított imádsága? Amint látható, Mária szava Jézus számára nem volt közömbös. A katolikusok Szűzanyához fordított imája merőbben más, mint azok az imák, melyet Jézushoz, az Atyához, vagy a Szentlélekhez intéznek. A Máriához történő imákban nem imádjuk Máriát. Talán a legkönnyebben úgy képzelhető el az ima mibenléte, mintha megkérnénk Máriát, hogy kérje meg Jézust, hogy... Hogy mi értelme van ennek? Mária egy igen empatikus személy volt; látszik ez abból is, hogy a mennyegzőn észreveszi a bor megfogyatkozását és megpróbál segíteni. Jézus Mária kérése nélkül, vagy a házigazda kérésére nagy valószínűséggel nem változtatta volna át a vizet borrá.
Leegyszerüsítve és szavakba öltve valahogy így történik az, hogy amikor egy katolikus imádkozik Máriához, akkor tulajdonképpen nem tesz mást, mint számít a Szüzanya teljesen emberi együttérzésére és ezen keresztül arra, hogy Mária szavai célbatalálnak Jézusnál.