hello, értelmesen írsz, ez a szerencséd, egy kérdéssel fordulnék hozzád: mi a f@szért kell nektek kiállni a moszkva tér közepére hogy 5.1 dolby digitalba dübörögtessétek hogy pokolra kerülsz szarházi? a festéses produkciókat már nem is említem...na meg a szórólapok, valami tűzkereszt vagy mi, a hölgy még azt is mondta hogy személyesen(!) találkozhatok jézussal ha elmegyek a találkozójukra, ez POFÁTLANSÁG nem téged szidlak, téged csak kérdezlek (ha te nem vagy hittérítő!) mert ahogy látom te az értelmesebbik részéből vagy (a kisebbségből)

@Táptalaj:
Kedves Táptalaj!
Kevés alkalommal járok Budapesten, de úgy gondolom, hogy amiről Te írsz, az nem a Katolikus Egyház "akciója". Ha valamilyen istenhívő felekezet úgy gondolja, hogy ez a jó út, attól még ne kategorizáld ilyennek az összeset! Egyébként hasonló "megmozdulást" én általában a Jehova Tanúitól szoktam tapasztalni, ami nem tartozik a keresztény vallások (katolikus, református, stb...) közé.
Természetesen a mi vallásunkban is létező dolog az Evangélium hirdetése, de sem én, sem a körülöttem élő keresztények nem gondolják úgy, hogy ezt az általad említett módon kellene csinálni. Én személy szerint abban hiszek, hogy a saját életem példamutatásával tudom elérni az evangelizációt.

Nem is tudom, hogy mit mondjak erre.
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy tényleg beszélgettél már ateistával?
Mert nekünk nincs Isten képünk, mivel nagyivalószínűséggel tudjuk, hogy nem létezik.
Én egyébként Istentől egy ateista blog révén fordultam el, előtte református voltam.

@Nagy Tibi: Ateista blog? Melyik az?

@Nagy Tibi: Rengeteg ateistával beszéltem már :) Az istenképeket nem szoktam emlegetni ateistáknak (bár szerintem nagyon-nagyon kevés ember van, aki valóban ateista). Ezt a néhány istenképet főképp a "rossz úton" járóknak írtam.

"Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel."

"9. Erőt vészen a te kezed szorongatóidon, és minden ellenségeid kivágattatnak.
10. És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, kivágom lovaidat közüled, és elvesztem hadi-szekereidet.
11. És kivágom földednek városait, és ledöntöm minden erősségeidet.
12. És kivágom kezedből a bűvszereket, és szemfényvesztőid nem lesznek néked.
13. És kivágom faragott képeidet és bálványaidat közüled, és nem imádod többé kezeidnek csinálmányait.
14. És kiszaggatom a te berkeidet közüled és elpusztítom a te városaidat.
15. És haraggal és hévvel állok bosszút a pogányokon, a kik nem engedelmeskedtek.
"

Nem egészen értem ezt a posztot.

Azt írod, ne gondoljak úgy istenre, mint aki elvárja, hogy minden időben őt szolgáld. De hát akkor hogyan értelmezendő az első parancsolat: "Uradat Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!"

Nem kérné számon tetteidet az Úr, amikor tanításának lényege az, hogy azért éljünk Istennek tetsző életet, mert megítéltetnek halálunk után?

Nem különböztetné meg az embereket? De hát akkor hogyan gondoljam el a végítélet napját, amikor az Úr elválasztja az igazakat a megátalkodottaktól?

Szóval, tényleg nem egészen értem, mit szerettél volna elmondani.

@Roquentin: Hogy hogy értelmezhető az első parancs?
A posztban valóban pontatlan voltam egy kicsit... A lényeg, hogy az Úr nem várja el Tőled, hogy folyton imádkozz és azt sem, hogy ne legyél boldog a földi dolgoktól, mint amilyen pl. a barátság, szerelem, egy jó könyv, vagy akár egy pohár finom vörösbor. Arra szerettem volna itt felhívni a figyelmet, hogy nem biztos, hogy minden, amiről azt gondoljuk, hogy vacak és értéktelen az Úr számára, az valóban az is. Az Úr szeret minket, ahogy mondjuk az anya a gyermekét. Az anyukád biztos vett neked játékokat. Látta, hogy boldog vagy ha játszol velük, de közben tudta, hogy szereted...

Az Úr szeretetéről:
Az Úr szeretete tökéletes (gondolom, ezt elfogathatjuk axiómaként). Szóval az Úr nem tud kicsit szeretni, meg nagyon szeretni, hanem tökéletesen. Aztán nézzük mondjuk Mt 5,46-48-at: (Jézus mondja)
"# Ha azokat szeretitek csak, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? És ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi többet tesztek? Nem így tesznek a pogányok is? Ti olyan tökéletesek legyetek tehát, mint mennyei Atyátok. "
Vagyis az Úr mindenkit szeret. Mindenkit tökéletesen szeret.

Az igazakról és a megátalkodottakról: Nézzük a Jn 14,6-ot: "Jézus így szólt: "Én vagyok az út, az igazság és élet. Senki sem jut az Atyához, csak énáltalam." Nem léteznek igazak. Vannak esetleg olyan emberek, akik jobban betartják a törvényeket, de nincs igaz ember, csakis az Úr kegyelméből juthatunk a Mennybe.

Ebben az írásban vannak igazságok és számomra negatív dolgok is (bár lehet, félreértettem a blog szerzőjét). Ezért szeretnék kérdezni:

A megkülönböztető: Isten szemében minden ember egyenlő, mindenkit egyformán szeret.

Mit értesz egyenlőség alatt?

Az uralkodó: Az Úr elvárja, hogy minden idődben csakis Őt szolgáld, a földi dolgok teljesen értéktelenek a szemében és ezért a Te szemedben is értéktelennek kell lenniük. Naponta több órát csakis az Ő dicsőítésével kell tölteni.

Akkor például a szerzetesek, apácák, akik több órát imádkoznak, butaságot csinálnak?

@Reina Nicolasa:
Isten minden embert egyformán szeret. Isten AKARTA az embert; minden egyes embert. És mindegyiket tökéletesen szereti.

A több órás imádkozások abszolút nem értéktelen dolgok. Sőt! De ezt nem várja el az emberektől. Legalábbis nem minden embertől. Az emberek különböző módon kapnak meghívást az evangéliumi tanácsok követésére. Még az azonos hivatásban szolgáló emberek is különböző módon kapnak meghívást akár az imára, akár a szolgálatra. Aki többet kapott, attól többet is vár el az Úr. De attól még, hogy valaki többet kapott, nem szereti jobban Őt az Úr, mint aki kevesebbet kapott és nem azért kap valaki kevesebbet, mert az Úr kevésbé szereti. Miért teremtene olyan embert az Úr, akit kevésbé szeret a többi embernél?

@KeresztényBlog: Köszönöm a választ. A szeretetet nem is kérdőjeleztem meg, csak az egyenlőséggel voltak problémáim. Mert manapság ez egészen más jelent a különböző emberek szájából. Pl. a homoszexuálisok követelik a homoszexualítás egyenlőségét a heteroszexualitással, holott a homoszexualítás bűn.

Azonban Isten őket is szereti, de magát amit tesznek, azt elveti.

Tehát a szeretet rendben van, de az egyenlőség nem. Legalábbis ahogy én értelmezem az "egyenlőség" szót.

@Táptalaj: Ezek nem a keresztények, sem nem katolikusok...akik kiállnak. Hiszen mi kétezer éve hirdetjük, és templomaink várják az Istenkeresőket.